2021. augusztus 24


2020 telén a Testnevelési Egyetem, az Egyenlítő Alapítvány és az EY 232 egy magyar döntéshozó hölgy bevonásával végzett kutatást arról, hogy milyen szerepet játszik a sport a női vezetők üzleti sikereiben. A „Példakép vezetők” interjú sorozatunk soron következő alanya is részt vett ebben a kutatásban. 
Ladics Viki beszélgetőpartnere ezúttal Mezei Magdolna, édesanya, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese, az Accord Alapkezelő Zrt. ügyvezetője, félmaratonista és ironman. Riportunkból kiderül, hogy milyen út vezetett az ironmanig, miként tudja a felkészülést beiktatni a mindennapjaiba és az is, hogy milyen vezetői képességeit erősítette meg a sport.
 
 
Ladics Viktória (LV): Hogyan indult a karriered? Ide tervezted az utadat vagy ide érkeztél?
 
Mezei Magdolna (MM): Inkább az utóbbi. Közgázra jártam, ahol turizmus-külgazdaság szakirányon végeztem. Akkoriban nagyon erős meggyőződésem volt, hogy én szállodában fogok majd dolgozni. Gyakornokként kerültem a Danubius Hotelbe, aminek éppen akkor zajlott a privatizációja. Egy érdekes világba csöppentem, ami azonnal megtetszett és tulajdonképpen ott ragadtam. Miután lediplomáztam, ők visszahívtak a befektetői kapcsolatok részlegre. Ezt a területet ketten vittük a főnökömmel, akinek szintén új volt a terület. Sokat tanultunk és én nagyon élveztem. Két év után tudatosan készültem a váltásra. Szerettem ugyan a szállodaipart és a Danubiust, de úgy éreztem, hogy bezártam és elzártam magam a világtól, az emberektől. A váltás valójában egy nyitás volt részemről a világ megismerése felé. Ekkor talált meg a következő lehetőség, a Budapest Bank letétkezelési részlegén. Itt az értékpapírpiac másik szegmensét ismerhettem meg, ahol szakmailag rengeteget tanultam, majd innen a Credit Lyonnais Bankba vitt az utam. Amikor náluk elindult az értékpapír letétkezelés, akkor ennek a kialakítását, fejlesztését velem képzelték el. Egy nagyon jó részleget hoztunk létre, ahol nyugdíjpénztárakat és alapokat kezeltünk. Annyira szerettem azt a helyet és a csapatot, hogy sírva jöttem el. A mai napig vannak olyan munkatársak, akikkel azóta is tartjuk a kapcsolatot és legalább évente egyszer összejövünk egy-egy vacsorára. Az ottani egyik kedvenc ügyfelem a Concorde volt. Mindig úgy voltam vele, hogy ugyan nagyon szeretem a bankot, de ha egyszer váltanom kellene, akkor csakis a Concorde-ba mennék. Aztán egyik nap kaptam egy ajánlatot. A back office vezetőjük szülési szabadságra ment és a helyére kerestek embert. Elfogadtam, ennek pedig már 22 éve. Azóta itt vagyok, és valószínűleg innen is megyek nyugdíjba.
 
LV: Mindig izgalmas, ha valaki egy munkahelyen ilyen hosszú időt tölt el. Mi az, ami a Concorde-nál tart 22 éve?
 
MM: Ez nem egy olyan cég, ahonnan feláll az ember és elmegy. Az a mag, aki annak idején itt volt, az ugyanúgy itt van ma is. A többség 20+ éve, vagy 10+ éve dolgozik itt. Amikor én idejöttem egy pici cég volt a Concorde és mi mindannyian fiatalok voltunk. Együtt jártunk bulizni, gyakorlatilag egész nap együtt voltunk. Barátságok születtek, együtt éltük meg az esküvőket, a gyerekek születését és a rossz dolgokat is. Kicsit mindannyian úgy tekintünk a cégre és a kollégákra, mint a második családunkra. Ha jól érzed magad és megtalálod a számításod, akkor nem akarsz továbbmenni. Én is sok megkeresést kaptam az elmúlt 20 évben, de mindig úgy voltam vele, hogy ugyanezt nem szeretném máshol csinálni, főleg, hogy itt mindig jól éreztem magam és jó volt a csapat. 
 
LV: Szóval a csapat ereje az, ami itt tart?
 
MM: Igen, illetve, hogy mindig jöttek új kihívások. Amikor már nagyon úgy éreztem volna, hogy tele van a hócipőm, akkor jött egy új résztevékenység, amit rám bíztak, vagy éppen valami teljesen más területre kerültem. Mindig volt valami, amitől meg lehetett újulni. Back office vezetőként kezdtem, aztán jó pár évvel később operatív igazgató lettem. Közben megszületett a kislányom, és miután visszajöttem, pár évre rá lettem vezérigazgató-helyettes. Ez idő alatt létrehoztunk egy alapkezelő céget is a nulláról és most ott is ügyvezető igazgató vagyok. 
 
LV: Tudatos célod volt, hogy ilyen magas vezetői beosztásba kerülj vagy ezt hozta az élet?
 
MM: Ezt hozta az élet. Soha nem voltak nagyratörő céljaim. Sokat kell még tanulnom, mint vezérigazgató-helyettes, és mint ügyvezető is, de nagyon hálás vagyok, hogy rám bízták ezeket a feladatokat és hisznek bennem.
 
LV: Milyen tulajdonságod, képességed, készséged volt az, ami alapján Téged választottak ezekre a pozíciókra?
 
MM: Szerintem erről a főnökömet kérdezd meg. :) Több tényező is szerepet játszott ebben. Egyrészt, hogy én a cégnek nagyon sok részét, szegmensét ismerem, tudom, hogyan működik. Másrészt, hogy jól tudok az emberekkel bánni és végül, de nem utolsó sorban, mindent meg tudok oldani, problémamegoldásban is jó vagyok.
 
LV: A Concorde-ban rajtad kívül van másik női vezető?
 
MM: Képzeld, van! Most majdnem több a női vezető, mint a férfi. A bróker szakma nem egy tipikus feminin foglalkozás, de mégis így alakult. Sokat számított az, hogy amikor GYES után visszajöttem, akkor tudtam 4 órában dolgozni. A Concorde támogatja és ma már a technika is lehetővé teszi, ha úgy alakul, akkor otthonról dolgozzak
 
LV: Ha a lányod vezető szeretne lenni, mit tanácsolnál neki?
 
MM: Tanuljon sokat érte - hiszen akkor lesz hiteles, ha ért ahhoz, amit csinál, amivel foglalkozik. Továbbá, hogy legyen céltudatos és ne hagyja magát félreállítani. Álljon ki a saját érdekeiért. Legyen megbízható és törekedjen arra, hogy amit megcsinál, az olyan legyen, amit szívesen ad ki a kezéből. Azaz tegyen bele energiát és munkát.
 
LV: A sport vagy a vezetőség volt hamarabb?
 
MM: Nagyjából egy időben jött a kettő.
 
LV: Akkor nem volt mindig az életed része a sport?
 
MM: Nem. A szüleim életében sem volt kiemelkedő jelentősége a sportnak és ezt a mintát adták tovább. Egyszer megkérdezték, hogy szeretnék-e művészi tornára járni, a válaszom nem volt. Testnevelés órára jártam, de sosem sportoltam versenyszerűen. Egyszer egy tanárom azt mondta, hogy szerinte futnom kellene, mert az jól megy. Erre azt válaszoltam, hogy inkább megyek az énekkarba. 
 
LV: Mi hozta meg az áttörést?
 
MM: A Concorde. Nálunk a közösség és a szellemiség olyan, hogy mindenki sportol, így én is elkezdtem futni, kondizni, de csak hobbi szinten, ugyanakkor rendszeresen. Ha az 5 kilométert lefutottam, akkor már boldog voltam.
LV: Az 5 kilométeres futásból hogyan lett félmaraton és ironman?
 
MM: Egy nagyon jó barátom vett részt Nagyatádon az ironman versenyen és az egyik futójuk kiesett. Felhívott, hogy tudnék-e menni 7 kilométert futni. Mentem. Lefutottam és a verseny varázsa teljesen magával ragadott. Akkor kezdtem el többet futni és a következő évben már félmaratonon indultam.
Az ironman úgy jött, hogy pár évig csapatban jártam az ironmanre futni. Sokat gondolkodtam azon, hogy ha már elmegyek a „világ végére” Nagyatádra, akkor jobban megérné, ha nem csak 7 vagy 10 kilométert futnék, hanem teljesíteném az ironmant, végül is nem olyan bonyolult dolog, biciklizni, úszni és futni kell. Ennyi volt az elhatározás. Mivel az úszás volt a gyenge pont, ezért elmentem egy oktatóhoz, hogy megtanuljak jól úszni.
A következő évben már azt éreztem, hogy menni fog és így az egyik barátommal közösen teljesítettük a nagyatádi extrém távot, amit megfeleztünk és így lett egy normál iron táv, amit abszolváltam akkor és a következő évben is.
 
LV: A felkészülést trénerrel végezted?
 
MM: Nem, mert nem tudtam időt szakítani egy trénerre fix időpontban. Utána olvasgattam, kerestem edzésterveket és miután sok barátom sportol, így mindig volt, aki mondott valami okosat. 
 
LV: Folyamatosan versenyzel?
 
MM: Az ironmant kétszer teljesítettem. Egy ilyen versenyre készülni folyamatos stressz, de mégis annyira jó érzés, amikor már ott vagy és végig csinálod. Hatalmas büszkeség és boldogság. Két éve harmadszor is neki akartam vágni, de akkor verseny előtt egy héttel jött egy betegség, és végül nem tudtam elindulni. Azóta „nyalogatom” sebeimet és az elmúlt másfél évben a fókuszom is máshol volt. Most ironmanre nem készülök, de évente egy félmaratont mindig le akarok futni. Az Ultrabalatont például semmi pénzért nem hagynám ki, mert ott mindig nagyon jó a hangulat. Szeretem, hogy csapatban indulunk és egymásért küzdünk. Minden évben a Mosoly Alapítványért futunk, így külön öröm, hogy a társadalmi felelősségvállalás is része a sportolásnak.
 
LV: Mi lett volna, ha a Concorde-ban nincs ilyen közösség? Akkor is megérkezett volna az életedbe a sport?
 
MM: Nem tudom, nem biztos. Akkor is járnék síelni, biztos lenne mozgás, de nem ilyen szinten. Az emberek és a közösség inspirál. Ha például elmegyünk egy hétvégi csapatépítésre, akkor eleve vagy kirándulunk és megvan a túra része, de ha nem, akkor egy idő után azt látod, hogy a fiúk elkezdenek focizni, a csapat fele pedig elindul futni. Mindig mindenki sportol.
 
LV: Mit adott a sport a vezetői munkádhoz?
 
MM: Sok mindent. Egyrészt a futások közben jönnek a legjobb gondolatok. Másrészt segített abban is, hogy jobb időbeosztással és hatékonyabban tudjam végezni a munkámat, de a céltudatosságomat is fejlesztette. Én előtte is csapatjátékos voltam, de a sport még inkább azzá tett. 
 
LV: Mindig csapatban futsz?
 
MM: Az Ultrabalatont igen, de a városi futóversenyeken egyedül indulok.
 
LV: Mik a jó csapat ismérvei?
 
MM: Fontos, hogy a célért elkötelezett legyen mindenki, csak úgy tudják a maximumot kihozni magukból és egymásból. A csapat egy felelősség, a munkád a többiekre is hatással van. Ha feladom féltávon, akkor az összes többi ember versenyét felrúgom, és ezt nem tehetem meg.
 
LV: Mit tanácsolnál azoknak, akik már régóta tervezik, hogy elkezdenek sportolni? Hogyan csinálják?
 
MM: Ez szerintem fejben dől el, elhatározás kérdése, de nagyon szigorú időmenedzsment kell hozzá. Volt olyan, hogy a kislányomat leadtam a bölcsödébe, ott hagytam az autót és biciklivel mentem be dolgozni és vissza is. Így megvolt a 15-20 kilométer, ami nem sok, de legalább mozogtam. Vagy futottam az óvodától, mert akkor éppen futónapom volt. Nagyon tudatosan kell az időbeosztásod és az életed szervezni. Tudom, hogy nehéz, mert mindig a gyerek a legelső. Amikor lehet, őt is viszem magammal. Most már egyszerűbb, mert ő is sportol, így, amikor edzése van, akkor minden lelkiismeret-furdalás nélkül lehet menni, sportolni. 
 
LV: A munkatársaid mit mondanának Rólad, milyen vezető vagy?
 
MM: Ez mindig nehéz kérdés. Törekszem arra, hogy jó vezető legyek. Olyan, aki megérti a munkatársak problémáit, igyekszik segíteni és fenntartani a szakmaiságot. Kicsit gondoskodó is vagyok. Mivel itt töltjük a legtöbb időt, ezért az emberi kapcsolatok és a jó légkör nagyon fontosak, ezen folyamatosan dolgozom. Az elmúlt másfél év nehéz volt, most újra össze kell rázni a csapatot. Eltávolodtunk egymástól és elszoktunk mindentől.
 
LV: Ebben nem vagytok egyedül.
 
MM: Tudom, de nehéz. Döcögve indul be az élet, de azért beindul.
 
LV: Mi a vezetői hitvallásod, mottód?
 
MM: Nincs különösebb mottóm. Legyek hiteles, megbízható, egy olyan kolléga, akivel szívesen dolgoznak együtt. Inkább tartom jó csapatembernek magam, mint egy olyan főnöknek, aki mindent jobban tud, és azt kell csinálni, amit ő mond.
 
LV: Minden válaszodból süt a szerénység. Mire vagy a legbüszkébb?
 
MM: Elsősorban a gyermekemre és a Concorde-nál eltöltött 22 évemre, hogy elfogadnak és mind szakmailag, mind emberileg hitelesnek tartanak. Büszke vagyok korábbi sportteljesítményeimre is, valamint, hogy a sport mai napig az életem része. Mindig elégedettséggel tölt el, ha valamit elhatározok magamban, akkor azt addig csinálom, amíg nem sikerül. Talán ezt hívják céltudatosságnak.
Köszönöm Magdi az inspiráló gondolatokat! További sok sikert a munkádban és a sportban egyaránt.


Hírlevél, hogy ne maradj le

legyél naprakész!

Rólunk. Mondták.

Ügyfeleink bíznak szakértelmünkben és tanácsainkban.
HR Partner
  • HR Partner
    Az elmúlt évek során több közös munkában vettünk részt. Mindig éreztem azt a szándékot, hogy valóban megértsék a szervezeti és vezetői igényeinket, s arra adjanak megoldást. A közös gondolkodás külön élmény volt számomra. A HR Partner Consulting munkatársai soha nem voltak restek bátor kérdéseket feltenni nekem, ahogy a javaslataimat is mindig nyitott szívvel fogadták.


    Kriszt Hajnalka
    People and Performance Manager, LeasePlan
  • HR Partner Consulting
    Személy szerint nagyon hitelesnek találom szakmailag és emberileg is azokat a trénereket, szakértőket, akikkel eddig kapcsolatba kerültünk. Az ő szakmai felkészültségük és hitelességük nagyon könnyen megteremtette azt a bizalmi légkört, ami szükséges ahhoz, hogy jól együtt tudjunk dolgozni. A vezetői csapat is nagyon hamar elfogadta őket, és nagyon könnyen kialakult az együttműködés.


    Heiszmann Henrietta
    HR Igazgató, Extreme Digital
  • Rólunk mondták
    Számomra a legnagyobb értéket a HR Partner Consulting csapatában az jelenti, hogy szinte az első pillanattól kezdve, már a legelső beszélgetés alkalmával pontosan értik és meg is akarják érteni a szervezet problémáját. Amikor felhozzuk az alapvető dilemmát, úgy érzem, mintha a saját csapatom tagjai ülnének ott velem szemben - gyakorlatilag fél órán belül egymás nyelvét beszéljük.


    Nemes János
    HR Igazgató, Biotech
  • Ügyfeleink bíznak szakértelmünkben
    Azt szeretem bennük, hogy szakmailag nagyon magas szinten állnak és nagyon jó tanácsaik vannak. Mindig úgy érzem, hogy én vagyok a legfontosabb ügyfelük és ez nekem nagyon fontos. A másik, ami közös bennünk, az az, hogy mindketten megkaptuk a Családbarát Vállalat díjat. Erre én különösen büszke vagyok a cégünknél is és arra is, hogy a HR Partner Consulting ennyire fontos szerepet tulajdonít az elmenő kismamáknak, visszatérő kismamáknak és a kispapáknak is.


    Markovits Dóra
    HR Igazgató, Celanese Magyarország
  • 10 éves HR Partner Consulting
    Azért szeretek a HR Partner Consulting munkatársaival dolgozni, mert nagyon figyelnek arra, hogy mi kik vagyunk és mi az, ami minket valóban foglalkoztat. Az az energia, ami korábban arra ment el, hogy egymással viaskodtak, civakodtak vagy egyszerűen csak nem értették egymást a kollegák, ez most hasznosulni tud, mind a produkciók színvonalának emelése érdekében, azon túl, hogy egy sokkal jobb légkörben dolgoznak egymással. Azt látom, hogy a vezetőtársaim a saját csapatukkal is egyre jobban tudnak kommunikálni és egyszerűen a légkör minőségileg javult az elmúlt időszakban.


    Kosztolánczy Gábor
    Vezérigazgató-helyettes,
    Művészetek Palotája
ÜGYFELEINK

ők már bíznak bennünk

  • commerzbank
  • t-home
  • nuskin
  • progressive
  • eurolog
  • graphisoft
  • gdf-suez
  • kleffmann
  • bator
  • hps-group
  • persecutor
  • ge
  • inter
  • elmu
  • zinemath
  • heineken
  • mavir
  • euralis
  • ot
  • abacus-medicine
  • doka
  • generali
  • balabit
  • mondalez
  • spar
  • molson
  • p2m-logo
  • celanese
  • lufthansa
  • scitec
  • schibsted2
  • avon
  • kilgray
  • thyssenkrupp
  • bisnode
  • ing
  • vatera
  • edigital
  • kuka-logo
  • eon
  • exim
  • dtz
  • sanofi
  • mortoff
  • gyokerek-es-szarnyak
  • monsanto
  • accace
  • mupa
  • kpmg
  • knh-logo
  • sandoz
  • microsoft
  • mvm
  • mnb
  • etyek
  • delta
  • bd
  • bonafarm
  • metro
  • cafe-commonications-logo
  • unilever
  • cisco
  • pepco-logo
  • zoboki
  • borsodi-sorgyar-logo
  • mazars
  • adevinta-logo
  • spice
  • jti
  • alma
  • agco
  • dbh
  • adr
  • ingatlan
  • fundamenta
  • nec
  • blackbelt
  • caussade1
  • knorr
  • fkf
Kapcsolat

várjuk a megkeresésedet!

HR partner

HR PARTNER CONSULTING KFT.

1061 Budapest, Andrássy út 29.

HR Partner Consulting
Családbarát vállalat
KAPCSOLAT
HR Partner Consulting Kft.
Valódi Partner, Valódi Megoldások.
LÉGY NAPRAKÉSZ
kövess minket itt is
Ne maradj le legfrisseebb híreinkről és eseményinkről!

©2021 HR Partner Consulting Kft.
site by Meraki
Oldal tetejére

HR Partner Consulting
Sütihasználati tájékoztató

A honlappal kapcsolatos felhasználói élmény fokozásának érdekében, az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak alapján, honlapunkon sütiket alkalmazunk.